A cookie-k olyan kisméretű adatfájlok, amelyek a weboldal látogatása során az Ön számítógépének böngészőjében keletkeznek, illetve tárolódnak. A cookiek az alapvető működés ellátásán kívül más célokat is szolgálhatnak. A cookiek segítségével növelhető a felhasználói élmény, de használatuk sok esetben létfontosságú is.
A cookieket csak az Ön engedélyével és abban az esetben tároljuk, ha az weboldal működéséhez feltétlenül szükséges.
Az “elfogadom” gombra kattintva az összes cookie-t elfogadhatja, a cookie-k elutasításához, vagy beállításához kattintson a “beállítások” gombra.
Az alapvető működéshez szükséges cookiek olyan alapvető funkciókat segítenek, amelyek a technikai működéséhez szükségesek, például az oldalon való navigáció, vagy a felhasználói igények, beállítások tárolása. A honlap ezek nélkül nem tud megfelelően működni.
A statisztikai cookiek nem tárolnak személyes adatokat, az adatokat kizárólag anonim módon gyűjtik. Céljuk a weboldal tulajdonosának segítése a weboldal teljesítményének elemzésével. Információkat nyújtanak a weboldalt felhasználók számáról, a honlapon töltött időpontokról, időtartamokról, eszközről, amellyel a látogatás történt, város pontossággal a látogatás földrajzi helyéről, a visszatérő vagy új látogatások arányáról.
Ezeknek a cookie-nak az a célja, hogy általuk még inkább az Önt érdeklő vagy az Ön számára fontos tartalmak jelenjenek meg. Ezek a cookiek nem tudják Önt személy szerint beazonosítani, olyan információkat gyűjtenek, mint pl. hogy melyik oldalt nézett meg a látogatónk, a felhasználó a weboldal mely részére kattintott, stb., mindezt az Ön érdeklődésére számot tartó tartalmak megismerése érdekében.
Amikor a weboldalunkat meglátogatja, egy kisméretű adatfájlt, úgynevezett cookie-t vagy cookiet helyezünk el az Ön számítógépére, amely eltérő célokat szolgálhat.
Előfordulhat, hogy a cookie az oldal működéséhez feltétlenül szükséges és támogatja a munkamenetet, vagy weboldalunk kényelmesebb használatát elősegítő cookiek használatára is sor kerülhet, az Ön beállításainak függvényében.
A cookiek egy része csak átmeneti és eltűnik az Ön böngészőjének bezárásával, ellenben léteznek olyan kényelmi cookiek is, melyek a böngésző bezárása után is tárolódnak számítógépén, elsősorban annak érdekében, hogy ha Ön rendszeresen látogatja weboldalunkat, akkor az Ön böngészője emlékezzen az Ön korábban használt beállításaira, így például ne legyen szükség arra, hogy minden látogatásakor újból elfogadja a cookie tájékoztatónkat stb.
Spasztikus bénulás
A „spasztikus” kifejezés a görög „spasmos” szóból ered, melynek jelentése „görcs”, „akaratlan izomösszehúzódás”. A spasztikus bénulás szóösszetétel arra utal, hogy egyszerre van jelen az izomerő csökkenése (bénulás) és az izomtónus növekedése (spasmus), melyek következtében az adott végtag ügyetlen. A spasztikus izomtónus növekedés leggyakrabban az agyi érkatasztrófa (stroke) után alakul ki hozzávetőleg a betegek egyharmadánál (4-42%; Wissel, Schelosky et al. 2010). A spaszticitás úgy írható le, mint egy akaratlanul megjelenő izommerevség, izomgörcs, mely miatt a mozgás nem lesz harmonikus, gördülékeny. Főleg a végtagizmokat és a törzsizmokat szokta érinteni.
A spaszticitással küszködő emberek úgy érzik, mintha merevvé válnának, elnehezülnének az izmaik és így a mozgásuk nehézkesebbé, lassabbá válik. A spaszticitás olyan súlyossá tud válni, hogy a beteg végül nem képes mozgatni a végtagjait. A spaszticitás gyakran társul fájdalommal, végtaggyengeséggel, illetve a végtag mozgatásakor rángatózás (clonus) is kialakulhat.
Ez akár hónapokkal később is megtörténhet, amikor a beteg már nem áll kórházi kezelés alatt. A fokozott izomtónus kezelés nélkül a végtagok kóros helyzetben való rögzüléséhez vezethet, melyet kontraktúrának nevezünk.
A végtagizmainknak ellazított, nyugalmi állapotukban is van tónusuk, mely alkalmassá teszi az izmainkat az azonnali, tervezett, aktív mozgás kivitelezésére. Idegrendszeri sérülés esetén ez az izomtónus csökkenhet (hypotóniás izomzat) és növekedhet (hypertóniás izomzat, vagy spasztikus izomzat) is. Mindkét esetben az aktív izommozgásaink károsodnak.
Az agyi érkatasztrófa után kialakult spasztikus bénulásra az izomtónus kóros növekedése (hypertonia) jellemző mindamellett, hogy az izmok gyengék, esetleg bénultak. Az izomtónusnövekedés lehet egy folyamatosan fennálló állapot, de szintén előfordulhat, hogy testi tünetként kiszámíthatatlan és fájdalmas izomrángások jelentkeznek. Ezek miatt a végtag mozgatása nehézzé, ügyetlenné, esetleg lehetetlenné válik. Különösen érintett lehet felsővégtagon a váll, könyök, csukló és ujjmozgató izmok, alsó végtagon a csípő, térd, boka mozgatásában résztvevő izmok.
Az agyi érkatasztrófa után a neurológiai tünetek egy része azonnal, egy másik része idővel alakul ki. A végtagbénulás vagy gyengeség azonnal kialakul, míg a fokozott ínreflexek, izomtónus, izomfájdalom csak fokozatosan alakulnak ki, ami a sérülés következtében elinduló agyszövet átépülésének a következménye. Ezt az összetett folyamatot nevezzük agyi plaszticitásnak.
A spasztikus izomtónus növekedést észlelve számos kezelési lehetőségünk van a nem gyógyszeres kezeléstől a gyógyszeres (tablettás, injekciós) terápián át a sebészi megoldásokig.
Az agyvérzés utáni spasztikus bénulás kialakulása
A spasztikus bénulást okozó néhány folyamat módosítható lehet gyógyszeres (infiltratív és nem infiltratív) terápiával, rehabilitációs kezeléssel és sebészeti beavatkozással.
Miért alakul ki a spaszticitás?
A spaszticitás az idegrendszeri sérülés egyik tünete. Gyakran észlelhető sclerosis multiplexben, traumás agysérülésben, gerincvelő sérülésben szenvedő betegeknél, de stroke után is igen gyakran alakul ki. Ez a tünet arra utal, hogy a központi idegrendszerben károsodás van, mely következményeként a végtagizmok idegi szabályozása megváltozik. A spaszticitás minden emberben más és más erősségű és eloszlású, de még ugyanazon ember esetében is változhat, sőt akár egy napon belül is módosulhat. A betegek általános megfigyelése, hogy az izom feszülésére az időjárás is hatással van.
Mi a jele a spasztikus izomtónus kialakulásának?
Az agyi érkatasztrófa után az izmok tónusa csökken, majd fokozatosan észlelhető a tónus megjelenése, illetve fokozódása. Ez egy folyamat, mely a stroke utáni első héten is elindulhat, de akár hónapokkal később is, megjelenése nem szabályszerű. A végtagok használatakor, passzív mozgatásakor lehet észlelni egy egyre fokozódó ellenállást. Ez kezdetben segíti az aktív végtagmozgást, de ha tovább nő, akkor gátjává válik a további fejlődésnek. Az izomtónus növekedése miatt az ízületek mozgástartománya is beszűkül, az izomtónus növekedése idővel fájdalmassá válik. Így az izomtónus változása jelentősen befolyásolja a páciens és gondozójának életminőségét, mindennapi életét.
Milyen tüneteket okoz és milyen tünetekkel társul a spaszticitás?
A tünetek az egészen enyhe izommerevségtől a fájdalmas és kontrollálhatatlan izomgörcsig terjedhetnek. Szintén jellemző panasz az ízületi fájdalom, merevség.
Az izommerevség miatt a mozgások kevésbé lesznek pontosak és harmonikusak, emiatt a napi rutinfeladatok kivitelezése is lassul, nehezül.
A spaszticitáshoz társuló, váratlanul megjelenő izomspazmusok fájdalmasak és váratlan végtagi mozgásokat okozhatnak.
Az állandóan fennálló spaszticitás idővel végtagi deformitást tud okozni.
Gyermekekben a spaszticitás a csont- és izomnövekedés gátjává válhat.
Gyakori húgyúti gyulladást okozhat.
Állandóan fennálló székrekedést eredményezhet.
Felfekvés kialakulásához vezethet.
Ízületi merevség (kontraktúra) alakulhat ki.
Melyek a spasztikus végtagbénulás következményei?
A stroke következtében kialakuló testi tünetek a napi rutin feladatok ellátását, családi, munkahelyi, társadalmi szerepeinket is veszélyeztethetik.
A spasztikus bénulás következményei*
Probléma
Hatás
Tünetek
Izomfájdalom
Fáradtságot okoz Ülő, álló testhelyzet felvételét és fenntartását rontja
A test és a végtagok rendellenes helyzete
Izomzsugorodás kialakulása Végtagi deformitások alakulnak ki Fájdalom minden testhelyzetben /csontos alapon felfekvés tud kialakulni
Általános fájdalom
Fokozott lelki terhelést okoz, stressz, depresszió és ingerlékenység Alváshiány Kognitív teljesítmény csökkenése
A mindennapi tevékenységre ható következmények
Aktív funkciók elvesztése
Aktív mozgás képességének elvesztése Nehézségek a szexuális élet terén Inkontinencia, mivel nem tud önállóan toalettre menni
Passzív funkciók elvesztése
Ápolási és higiéniai nehézségeket okoz A páciens mozgatása egyre nehezebb
A szociális életben való részvételre vonatkozó következmények
Minden fent említett
Romló önbecsülés Beszűkülő szociális érintkezés családi és társadalmi szinten is Megváltozó családi kapcsolatok Munkahely elvesztése
„Spasztikus bénulás felnőtteknél: módosított táblázat: a nemzeti botulinum toxin használatára vonatkozó irányelv alapján. London, RCP, 2018”
Mikor és kihez forduljon segítségért?
A tünetek észlelése után minél hamarabb forduljon orvoshoz, mert általában az állapot folyamatosan romlik és a mozgásteljesítményét rontani fogja. Időben elkezdett kezeléssel az állapot javítható, a panaszok csökkenthetőek.
Ha neurológiai betegsége ismert és már jár neurológiai gondozásra, akkor említse meg új tünetét vagy annak romlását kezelőorvosának.
Ha nem tud neurológiai betegségről, akkor a családorvosát keresse fel panaszával, aki szükség esetén továbbküldi neurológiai vagy neurorehabilitációs szakrendelésre. Itt előzetes időpont egyeztetés után fogják fogadni.
Hogyan lehet diagnosztizálni?
A spasztikus izomtónus kialakulását a páciens, gondozója és kezelőorvosa is észre tudja venni. Minden vizsgálat alapja a végtagmozgások megfigyelése és azok alapos vizsgálata. Fontos a páciens saját megfigyelése, a kialakuló változások pontos leírása.
Az orvosi vizsgálat részei:
1A spasztikus bénulás fokának és súlyosságának értékeléséhez speciális értékelő skála használható, mint például az Ashworth- és a Tardieu-skála.
2A szakorvos további információkat szerezhet az izomtónusról EMG (elektromiográfia) vizsgálattal, mely rögzíti az izmok elektromos jelenségeit. A vizsgálat elvégezhető tűelektróddal vagy felszíni elektródákkal. A vizsgálat célja az izmok aktivitásának értékelése nyugalmi állapotban, enyhe, akaratlagos összehúzódásban, illetve akaratlagos vagy automatikus mozgások alatt. Lehetővé teszi továbbá az izomaktivitás mértékének és időtartamának, valamint egy mozdulat (eljutás valahova, megfogás, járás, egyenesen állás) alatti összehúzódások értékelését.
3Végül megvizsgálják azokat a tevékenységeket, melyek nehézségeket okoznak és akadályozzák a pácienst, értékelve, hogy mennyire korlátozzák a páciens mindennapi életvitelét.
A fenti vizsgálatok után az orvos személyre szabott terápiát állít össze, mely optimalizálja a páciens további rehabilitációját.
Mi az a stroke?
Olyan hirtelen kialakuló agykárosodás, mely során az agyszövet vérellátása valamilyen oknál fogva megszűnik. Magyarországon évente kb. 30.000-35.000 eset van. Bővebb információ a stroke-ról
A stroke miatt kialakuló tünetek attól függnek, hogy a sérült agyszövetnek milyen funkciói vannak.
A főbb következmények az alábbiak lehetnek:
végtaggyengeség, legsúlyosabb esetben bénulás
beszéd- és memóriazavar
nyelési nehézség
vizeletvisszatartási zavar
depresszió
A stroke-kal érintett agyterület nem teljesen pusztul el, ezért a sérült agyterület megmentésével funkciók is helyre tudnak állni. Az agyi plaszticitásnak köszönhetően számos funkció javulni képes, az agy újraszervezi önmagát. Ehhez alapvető fontosságú egy multidiszciplináris, személyre szabott rehabilitációs terv összeállítása. Egyszerűbb esetekben otthonápolási szolgálat keretében nyújtható minimál szolgáltatás is elégséges, míg súlyosabb esetben kórházi, fekvőbeteg ellátórendszerben kell megszervezni a feladatokat.
