Kezelések

A gyógyítás folyamata

A stroke-ot követően a páciensek az állapotuktól függően vagy az otthonukba kerülnek, vagy további kórházi kezelésre szorulnak. Otthonukban az otthonápolási szolgálat keretében gyógytornában, logopédiai kezelésben, esetleg a napi rutinfeladataik ellátásában ápolási segítséget kaphatnak. Erről a kórházi kezelőorvosuk dönt, és a szükséges további kezeléseket a zárójelentésben tünteti fel. Amennyiben a beteg állapota szükségessé teszi, fekvőintézeti aktív rehabilitációs kezelésre kerül, ahol egy multidiszciplináris csapat foglalkozik vele. A terápia menetét a rehabilitációs szakorvos határozza meg. A spaszticitás idővel alakul ki, melyet a team tagok fognak észlelni, így rendszeres ellenőrzésre kerül sor.

Az otthonába bocsátott páciens esetében is előírnak kontroll neurológiai vizsgálatot, melyen akkor is érdemes megjelenni, ha a páciens és/vagy az ápoló nem érez érdemi változást.

Az ideális betegutat az alábbi ábra szemlélteti:

Páciens referálása

Diagnózis

Kezelés

Utánkövetés

Stroke-os beteg ellátásának menete

  • A hirtelen kialakuló tünetek miatt az Országos Mentőszolgálatot kell értesíteni. Az OMSZ a legközelebbi stroke ellátóközpontba fogja vinni a beteget, ahol a sürgős ellátás történik. A sürgős ellátás után a beteg állapotától függően belgyógyászati osztályra, neurorehabilitációs osztályra vagy az otthonába lesz utalva.
  • A kórházi rehabilitációs kezelés után is folytatható otthonában a gyógytorna, melyre a rehabilitációs orvos tesz javaslatot a zárójelentésben.

Nyomonkövetés

A terápiás tervet az adott páciensre személyre szabottan kell kidolgozni, rendszeresen ellenőrizni és a felmerülő új tüneteknek/állapotnak megfelelően módosítani kell.

A Rehabilitációs Osztály Multidiszciplináris csoportja

A stroke-on átesett betegnek, akinél spasztikus bénulás alakul ki, egy multidiszciplináris csoport összehangolt segítségére van szüksége. Ebben a csoportban több szakma képviselője dolgozik együtt azért, hogy minél jobb kimenetele legyen a stroke-nak.

  • rehabilitációs szakorvos, neurológus
  • rehabilitációs szakápoló
  • rehabilitációs egészségügyi szakemberek: gyógytornász, foglalkozás-terapeuta, logopédus
  • neuropszichológus
  • szociális munkás
  • dietetikus nővér

A multidiszciplináris csoport összehangolt együttműködése meghatározó tényezője a terápiás kezelések sikerének. A csoport együttműködését közös megbeszélésekkel kell növelni. A csoport tagjait a rehabilitációs szakorvos szervezi, irányítja.

Terápia

Terápiás célok

A spasztikus bénulás terápiás kezelésének célja a páciens aktív és passzív funkcióinak javítása, a fogyatékosság elkerülése/mérséklése, az életminőség javítása, a páciens társadalmi részvételének elősegítése, továbbá a gondozói terhelés mérséklése.

A terápiás célokat a rehabilitációs szakorvos és a páciens/gondozó együtt határozza meg, figyelembe véve a páciens klinikai állapotát, valamint a páciens és a gondozó életkörülményeit és életkilátásait.

A rehabilitációs terv személyre szabott, célja a páciens teljes funkcionalitásának visszaállítása. A spasztikus bénulás kezelése rendkívül fontos. Történhet ambulánsan, vagy programozott osztályos, aktív rehabilitációs kezeléssel.

A pácienst és gondozóját tájékoztatni kell a spasztikus bénulást kiváltó és súlyosbító tényezőkről, valamint a lehetséges beavatkozásokról és a tünetek kezeléséről. A rehabilitáció céljainak elérése és fenntartása érdekében a gyógyulási folyamatban elengedhetetlen a páciens/gondozó elkötelezettsége.

Agyvérzés utáni spasztikus bénulás rehabilitációja

A spasztikus bénulás rehabilitációs kezelése különböző beavatkozásokkal jár, az egyes páciensek klinikai szükségleteitől függően, melyek célja:

  • a mozgás visszanyerése, ahol lehetséges a mozgás helyreállítása
  • az izmok összehúzódásának vagy az izomzsugorodások megelőzése

A beavatkozások között szerepel a stretching, az izomerősítés, a fizikoterápia és a fájdalomkezelés. A fenti eljárások az esetleges gyógyszeres kezeléssel együtt a lehető legteljesebb és leghatékonyabb terápiát nyújtják a spasztikus bénulás következményeire.

Kitartó gyakorlatok és stretching

Javíthatják a fizikai komfort érzését, megelőzhetik vagy csökkenthetik a szövődmények kialakulását. A stretching különböző típusú izomnyújtásokat foglal magában, melyek lehetnek aktívak vagy passzívak. Ezekhez mechanikus eszközök használhatók az izomtónus normalizálására, a lágyszövetek nyújthatóságának megtartására vagy növelésére, az összehúzódásokkal járó fájdalmak csökkentésére és a motoros funkciók javítására.

Izmok erősítésére szolgáló gyakorlatok

Az izomgyengeség (paralízis vagy bénulás) nagyon fontos hátráltató tényező az agyvérzést elszenvedő pácienseknél. Az izomerő javítását célzó gyakorlatok rendkívül fontosak a rehabilitáció során, elsősorban a betegséget követő első hat hónapban.

Ortopédiai védelem

A spasztikus bénulással érintett pácienseknél bizonyos mozgások fájdalmasak, ezért kerülendők.
Az ortézisek, ortopédiai segédeszközök statikus vagy dinamikus korrekcióval javítják vagy kontrollálják a neuromuszkuláris- és a csontrendszer károsodott működését.

Az alsó végtagokon alkalmazott ortézis a végtagot fix helyzetben tarthatja a spasztikus bénulás kontrollálására és az ebből következő deformitások megelőzésére; emellett kompenzálja a végtaggyengeséget és ízületek instabilitását.

Speciális ortézis alkalmazása, mint pl. a rugó, lehetővé teszi a fokozott izomtónus okozta behajlítás (vagy kinyújtás) ellensúlyozását, ugyanakkor elősegíti a páciens motorikus tevékenységét, lehetővé téve a végtagok mozgását; így csökken az izommerevség, mely előfordulhat, ha a páciens tartósan fix testhelyzetben van.

Fizikoterápia

A lökéshullám, ultrahang, elektrostimuláció stb. hasznos lehet a spasztikus bénulás tüneteinek enyhítésében, a fájdalom csökkentésében, funkcionális célra és a neuromuszkuláris működés javítására.

A fizikoterápia nagyon fontos szerepet játszik már közvetlenül az agyvérzést követő szakaszban, a páciens állapotának és a spasztikus bénulás fokának megfelelően kiválasztott technikákkal. A fizikoterápiák célja az izomtónus normalizálása és az aktív funkciók helyreállítása az egymást követő aktív és passzív mozgások segítségével.

Sebészeti kezelés

Ha kiterjedt, nagy tömegű izomcsoportok érintettek spaszticitással és okoznak panaszt, akkor szükségessé válhat az izomlazító gyógyszer közvetlen a gerincvelőhöz történő eljuttatása. Ezt katéteren át egy pumpa segítségével tudjuk megoldani, melyet idegsebészeti beavatkozással végzünk. Ez az eljárás természetesen csak a súlyosan érintett betegek esetében jön szóba, ahol más megoldás nincs.

Súlyos alsóvégtagi spaszticitásban szenvedő gyermekek esetében egy további idegsebészeti eljárás is ajánlható, mely egy hosszú, bonyolult műtétet jelent. Ezt egy elhúzódó, előre megtervezett rehabilitációs kezelésnek kell követnie, mely miatt ezt csak speciális centrumokban végzik korlátozott számban a világon mindenhol és így Magyarországon is.

Gyógyszeres kezelés

A jelenleg alkalmazott izomlazító gyógyszeres terápiák központilag ható és perifériás hatású izomlazító szereket tartalmaznak.

Központi hatású izomlazítók

A központi hatású izomlazítók szájon át vagy intratekális úton adagolhatók, azaz közvetlenül a gerincvelői folyadékba, infúziós pumpa segítségével. A központi hatású izomlazítók együttesen is alkalmazhatók az adott páciens szükségleteinek megfelelően, a lehető legjobb eredmény elérése érdekében.

Perifériás hatású izomlazítók

A botulinum toxin a perifériás hatású izomlazítók közé tartozik, és ma már a fokális spasztikus bénulás egyik leghatékonyabb terápiájának tartják, mely lehetővé teszi a spasztikus bénulással érintett izmok szelektív és célzott kezelését.

A botulinum toxint a Clostridium botulinum baktérium termeli, mely az idegvégződésekre hatva, reverzibilis módon gátolja az izmok összehúzódását stimuláló vegyi anyag felszabadulását, ezzel csökkentve az izomtónust.

A botulinum toxint közvetlenül a spasztikus bénulással érintett izmokba kell oltani. A hatás átmeneti és eltérő időtartamú lehet, ezért a kezelést általában meghatározott időnként ismételni kell.

A hatás 7-10 nap alatt jelentkezik, a csúcsot 4-6 hét alatt éri el, ezt követően a hatás csökkenni kezd.

A botulinum toxinnal történő kezelés hatékonyságának optimalizálása érdekében a kezelést fizikoterápiával, mint például izomnyújtással, funkcionális pólyakötéssel, mechanikus vibrációval vagy elektromos stimulációval együtt kell alkalmazni. Tanácsos megfelelő rehabilitációs program kidolgozása, melynek célja a fokozott izomtónus csökkentése, az ízületek mobilizálása és a megmaradt aktivitás visszaállítása. Ezen kívül a botulinum toxinos kezelést követő rehabilitációs program bizonyos pácienseknél elősegítheti a motorikus képességek visszaszerzését.